Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a megújuló energiaforrások eszközei egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra az áramszolgáltató cégeknél, nem véletlen azonban ezeknek az óvatos léptekben való használata. Ugyanis a szolgáltatók nem feltétlenül tudják megfelelően kezelni az áram-túltermelést vagy éppen csökkenést, ha például egy nagyobb felhőtömeg elhalad egy szolárerőmű felett. A jövőbeli akciótervek célja tehát a fenti problémák kiküszöbölése.

Jelenleg körülbelül 662 millió dollár fekszik különböző mikrohálózatokban, olyan megújuló energiaforrással üzemelő mezőkön, amelyek energiatárolásra is alkalmasak. Ez a szám 2024-re el fogja érni a 4 milliárd dollárt. Nagy hangsúlyt kell fektetni az energiatárolásra, tekintve, hogy az lehetővé teszi a forrásoptimalizációt (azaz egyensúlyt teremt az üzemanyag-, szolárenergia- és szélenergia-felhasználás között) és a stabil energiaellátást. A szolgáltatók legfőbb célja napjainkban, hogy olyan stabil villamoshálózatokat hozzanak létre, amelyek egyszerre képesek áramot termelni és tárolni - mindezt nap- és szélenergiából. Kérdéses azonban, hogy ki lesz a tulajdonosa ezeknek a hálózatoknak és ki fogja üzemeltetni őket? Milyen üzleti modell keretei között fognak ezek működni? Vajon a felhasználók felelősségteljesebbek lesznek-e saját energiafelhasználásukban?

Ezen kérdések megválaszolására a világ vezető energiaszolgáltatóiból (Alstom Energy, EDF, ERDF, Dalkin, stb.) álló konzorcium egy közös projekt keretein belül arra jutott, optimalizálni kell a decentralizált megújuló energiaforrásokkal megtámogatott elosztóhálózatok, továbbá le kell modellezni azt, hogy az átlagos fogyasztó energiatudatossá tud-e válni, ha megfelelő jelzéseket kap saját "pazarló" felhasználói magatartása láttán. Nem utolsó szempont pedig, hogy milyen üzleti modell szükséges ahhoz, hogy pénzügyileg minden fél számára kedvező legyen egy okos hálózat megteremtése.